Az atombomb�r�l

Azt hiszem, nem kell t�ls�gosan r�szleteznem, mi�rt is fontos ez a k�rd�s... a h�rekben hetente fel-felbukkan az atombomba, atomerõmû sz�, mindennapi �let�nk r�sz�v� v�lt m�r. Sok oldalr�l vizsg�lhatjuk ezt a "jelens�get", elõsz�r n�zz�k a fizikai alapj�t!

A maghasad�sr�l

Ha neutronokkal bomb�zunk egy ur�nmagot, amikor a neutron bel�p a magba, azzal energi�t k�z�l. Az energia hat�s�ra az eg�sz mag, mint egyetlen rendszer, rezg�sbe j�n. A neutron hat�s�ra az ur�nmag k�t k�zepes t�megû atommagra esik sz�t. Ez a maghasad�s. A magerõk igen nagy erõvel l�kik el egym�st�l a k�t r�szmagot, a felszabadul� neutronok �jabb magokat has�tanak el, tov�bbi neutronok v�lnak szabadd�, �s �gy a folyamat �nfenntart�v�l v�lhat. Megfelelõ k�r�lm�nyek k�z�tt megindul a nagy energiafelszabadul�ssal j�r� l�ncreakci�. Az �gy nagy sebess�ggel sz�trep�lõ hasad�si term�kek bele�tk�znek a k�rnyezõ atomokba, �s az energi�t �tk�z�sek �tj�n �tadva lef�kezõdnek. Az eg�sz k�rnyezet mozg�si energi�ja megnõ, amit felmeleged�ssel �szlel�nk.

L�tezik egy kritikus t�meg, ez az anyag azon t�mege, melyn�l a l�ncreakci� automatikusan beindul. Ez az U235-n�l mind�ssze 7 kg.

Az elsõ l�ncreakci�t Enrico Fermi vezet�s�vel 1942 december 2-�n hozt�k l�tre.

A maghas�t�s "probl�m�i"

• T�l gyors neutron: a gyors neutron nem has�tja sz�t az atommagot, ez�rt le kell lass�tani. Lass�t� anyagok pl a v�z, grafit. Pakson az erõmûben lass�t�nak neh�zvizet alkalmaznak (neh�zv�z: hidrog�n helyett deut�riumot tartalmaz).

• Az atom nagyon "ritka", azaz az atomhoz k�pest az atommag nagyon kicsi, �gy kiszabadulhat belõle a neutron, mielõtt has�tana. Ez�rt megfelelõ nagys�g� ur�nt�mb�t kell alkalmazni. (kritikus t�meg).

• Az ur�n nagy r�sze (99,3%) U238-b�l �ll, de csak a fennmarad� (0,7%) U235 hasad. Ez�rt d�s�tani kell az ur�nt. Ezt �gy csin�lj�k, hogy az ur�nrudak k�z� grafitrudakat tesznek. A grafit addig lass�tja a neutront, m�gnem az bele�tk�zik egy U235 atommagba, �s beindul a l�ncreakci�.

A l�ncreakci� szab�lyozhat� pl. bor-rudakkal, melyek elnyelik a neutronokat.

Az atombomba mûk�d�se

A bomb�ban az ur�nizot�p v. plut�niumr�szeket k�z�ns�ges robban�anyag l�ki �ssze egy g�mbb�. Az �gy elõ�ll� t�meg meghaladja a kritikus �rt�ket, megindul a l�ncreakci� �s robban�sszerûen felszabadul az eg�sz t�meg hasad�si energi�ja. Ha m�g deut�rium-tr�cium kever�kkel is k�r�lvessz�k a hasad� bomb�t, elõ�ll a f�zi�s vagy hidrog�nbomba, melynek puszt�t�ereje sokkal nagyobb az atombomb��n�l. A hidrog�nbomba atyja a magyar sz�rmaz�s� Teller Ede.

T�rt�nelem

Az atombomba amerikai programj�nak vezetõje Oppenheimer volt, a szovjet tud�sok vezetõje pedig Kurcsatov. Elsõk�nt az USA fejlesztette ki a bomb�t, majd sorban Szovjetuni�, Franciaorsz�g, K�na, India.

Az elsõ sikeres atombomba k�s�rlet 1945. j�nius 16-�n volt az Amogodro sivatagban, melyet h�rom �vi titkos kutat�munka elõzõtt meg �j-Mexik�ban. A k�s�rlet ut�n kevesebb mint k�t h�nappal, 1945. aug. 9-�n az amerikaiak bomb�t dobtak a jap�n Hirosim�ra. Aznap reggel egy B-29-es bomb�z� sz�llt fel Tinianb�l �s elindut c�lpontja fel�. Amint a v�ros f�l� �rt, ledobta a Little Boy becenevû bomb�t. A bomba 600 m magasan robbant. A v�ros 94 km² -es k�rzetben teljesen elpusztult, kb. 100ezer ember halt meg perceken bel�l, s mennyi az�ta is!

Aug. 19-�n egy �jabb B-29-es bomb�z� sz�llt fel Tinianb�l �s egy �jabb bomb�t, a Fat Boyt vitte mag�val. Az elsõdleges c�lpont Kokura volt, de a v�rost felhõk bor�tott�k (mennyin m�lik az emberek �lete!), �gy a rep�lõ folytatta �tj�t m�sodlagos c�lpontja Nagasaki fel�, ahov� le is dobta a bomb�t. A puszt�t�s hasonl� volt.

Az atombomba puszt�t� hat�sai

• Elsõdleges puszt�t� hat�sa a hõ �s l�gl�k�sben rejlik. K�zvetlen hat�sa az �lõl�nyek elpuszt�t�sa, k�zvetett pedig az �p�letek lerombol�sa. A klasszikus gomba alak� felhõ �gy keletkezik, hogy a robban�s ut�n a forr� levegõ felfel� t�r, ahol �rintkezve a k�lsõ l�gt�meggel leh�l �s sz�tterjed.

• A m�sodlagos puszt�t� hat�sa a f�ny �s hõhat�s. Bizonyos k�r�n bel�l az �lõl�nyek egyszerûen elp�rolognak, ettõl t�volodva elszenesed�s, azonnali ill. k�sleltetett hal�lt okoz� �g�s, majd k�l�nb�zõ s�lyoss�gi fok� �g�sek keletkeznek. A szemet �rt k�zvetlen f�nyhat�s nagyobb t�vols�gban is azonnali vaks�got id�zhet elõ.

• A radioaktiv sug�rz�s azonnali hal�lt vagy sug�rbetegs�get okoz a t�vols�gt�l �s �rny�kol� t�nyezõktõl f�ggõen. Hosszabb t�von daganatos betegs�geket, r�kot, leuk�mi�t, mut�ci�t okoz, �s ez a k�vetkezõ nemzed�kekre is kihat.

L�tezik egy fal (hogy melyik v�rosban, m�r nem tudom) melybe bele�gett egy asszony �s gyermek�nek az �rny�ka. A k�t test egy kis idõre felfogta a sug�rz�st, kitakarta a falon testfel�let�ket, s ez a lenyomat m�g ma is l�that�.

1945 �ta t�bb mint 1200 k�s�rleti robbant�s volt, mely megn�velte F�ld�nk �lland� h�tt�rsug�rz�s�t is! (Ezekhez hossz�sz�molhatjuk azokat a robbant�sokat is, amelyekrõl nem tudunk...)

A mai bomb�k n�gyezerszer erõsebbek, mint amit Hirosimara ledobtak!!!!

Egyes v�lem�nyek szerint az atombomb�nak kellene Nobel b�ke-d�jat osztani, mert az �llamok puszt�t� hat�s�nak tudat�ban nem kezdem�nyeznek "nagy" h�bor�t. De meddig...